Valamikor 2000-ben a feleségem és az akkori élettársa, jóapuka vásároltak egy Skoda Fabia gépkocsit hitelre. Mivel úgy volt az egyszerűbb, a feleségem nevére lett az autó vásárolva. Amikor szétváltak, az autó a jóapukánál maradt, de a feleségem nevén. 2007-ben megismertem a feleségem, valamikor a nyár végén. Az autóval nem volt gond egy darabig. Az ikrek nagyon aranyosak voltak, hamar a szívembe zártam őket. Összeköltöztünk. 2009 tavaszán, amikor már gömbölyödött rendesen Kisbence a feleségem hasában, egy lakás megvásárlása mellett döntöttünk. Aláírtuk a szerződést, be is költöztünk. Hitelből fizettük volna a vételár felét.
4 hónap múlva felbontottuk a szerződést - az eladó hibájából nem jött össze a dolog. Ekkor ért az első meglepetés. Hívott a hitelügyintéző, hogy tudjuk-e, hogy a feleségem BAR-listán van?
Nem, nem tudtuk. Kiderült, hogy jóapuka nem fizette az autó részleteit, és a bank a több mint 90 napos tartozás miatt simán BAR listára rakta a feleségem. Ezzel nagyjából el is dőlt, hogy veszünk-e lakást, vagy sem. Aki ugyanis fent van a KHR listáján, az ha kap hitelt, akkor is lényegesen rosszabb feltételekkel, mint aki nem. Magasabb törlesztőrészlet, alacsonyabb futamidő, magasabb önerő felmutatása szükséges. Mivel ekkor már házasok voltunk, az sem jöhetett szóba, hogy én vegyek fel hitelt, mivel a házastárs automatikusan kezes egy hitelnél. Eddig 4-en laktunk egy másfél szobás lakásban, és útban volt az ötödik. Maradt az egyetlen lehetőség - béreltünk lakást, ahol elfértünk mindannyian.
Jóapuka persze megígért mindent, hogy megtéríti a kárunkat, meg hogy fizeti a gyerektartást, sőt, az eddig elmaradtakat is odaadja. Ez mind a mai napig nem teljesült.
Azután eljött a tavaly karácsony (2009), amikor is ismét jött a levél a banktól: felmondták a hitelszerződést, lesz oly szíves a feleségem becsengetni a maradék összeget egyben, plusz kamat, plusz ilyen díj, meg olyan. Jóapuka a telefonban nem is igazán értette a dolgot, merthogy ő mindent időben fizet. Mivel 3 gyerekkel nem olyan vicces, ha a végrehajtó kopogtat az ablakon a Mikulás helyett, úgy döntöttük, hogy megmentjük a hitelszerződést, ami cca 140.000 Ft-ba került. Jóapuka már nagyjából visszafizette ezt.
Ekkor, és már előtte is többször kértük, hogy oldja meg, hogy az autó legyen más nevén. Nem mi használjuk, hozzánk csak a bank felszólító levelei és a parkolási társaságok által megbízott behajtó cégek ügyvédi költséggel terhelt büntetései érkeznek. Megígérte, hogy megoldja. Persze nem lett belőle semmi.
Ekkor elérkezettnek láttuk az időt, hogy konzultáljunk egy ügyvéddel, hogy mit lehet tenni. Gondoltam, hogy ha már úgyis minket terhel a felelősség anyagilag, vagy írassa másra, vagy adja oda az autót, mert akkor úgy látszott, hogy a részleteket sem tudja fizetni. Most ismét itt van előttem a bank levele. 3 havi elmaradás, plusz kamatkülönbözet, plusz egy parkolási bírság, ~90.000 + ~16.000 Ft. Tiszta öröm.
Na és ekkor, (DÁTUM) egyszer csak megjelent, hogy kell neki egy papír, hogy tudja használni az autót, írjuk alá. Egy kizárólagos használati engedély. Aláírtuk neki, 2 vagy 3 nappal az előtt, hogy a gyámhivatalban ismét meg kellett jelennünk hárman.
Az engedély tartalma: Kizárólagos használati engedély azzal, hogy ha vissza akarja venni a feleségem az autót, akkor köteles kifizetni számára az eddig befizetett autó részleteket.
